A Pilis vagy Pilis-tetõ a Pilis hegység és egyúttal a Dunántúli-középhegység legmagasabb hegycsúcsa. Tengerszint fölötti magassága 756m.

    A hegytetõn korábban a Magyar Néphadsereg légvédelmi rakétabázisa volt telepítve, melyet a rendszerváltás után felszámoltak. Az elhagyott bunkerek ma is láthatóak. A hegytetõn lévõ katonai bázis (harcálláspont) egészen 1996-ig üzemelt, 11/2 Légvédelmi Rakétaosztály néven, Budapest légtérvédelmét látta el. A hozzátartozó laktanya Pilisszentkereszt község felett, a Dobogókõre vezetõ út mellett áll. A katonai bázisból már csak a betonbunkerek maradtak meg, melyekben egykoron a rakétaszállító teherautók álltak.

    A hegy legmagasabb pontján, egy 14m magas, betonból épült geodéziai mérõtorony található. Ez az építmény a 75-3001 névre hallgató síkhálózati alappont. Hasonló mérõtornyból 106db található még hazánkban. A mérõpontot 1976 -ban építtette a Földmérõ Intézet. Két emeletbõl és a tetõtérbõl áll. A torony legfontosabb része a tetõszint, itt található a betonból készült mûszerasztal. A mûszerasztalra a teodolit nevû nagypontosságú szögmérõ mûszert helyezték, ennek segítségével irányokat és távolságokat határoztak meg a földmérõk. Napjainkban már ez a mérési technológia kevésbé használatos, fölváltotta a modern és precíz GPS alapú mérési módszer. A tetõszint másik fontos eleme, a fémbõl készült betetõzõ gúla. A gúla csúcsa tájolási pont, amelyet tereprõl mint ismert helyzetû pontot tudtak megkeresni és ez alapján méréseket végezni.

    A légvédelmi bázis fölszámolása után a hegytetõn található építmények folyamatosan az enyészet és a fémtolvajok martalékává váltak. Nem úszta meg a pusztítást a mérõtorony sem, az összes ajtót, létrát és a szintek födém borítását eltulajdonították. A torony így használhatatlanná vált, nem lehetett följutni a mérésekhez használt legfelsõ szintre sem. Kis csapatunk egyik kirándulása során ebben a lepusztított állapotában talált rá erre az üres "betoncsõre". Mivel többünk erõsen mûszaki és kreatív beállítottságú, azonnal elkezdett forogni az agyunk, miképpen lehetne "újrahasznosítani" ezt az építményt. Adott volt egy kitûnõ magaslati pozícióval megáldott építmény, 756m magasan egy szigorúan természetvédelmi területté nyílvánított erdõ borította hegy tetején. A kilátóként történõ hasznosítást szinte azonnal elvetettük az építmény állaga - kora és nem biztonságos mivolta miatt. Észrevettük viszont, hogy az idõjárási jelenségek elég intenzíven és zavartalanul rohannak át rajtunk. Alacsonyan, lakott területek közelében a lakóépületek torzítják a mérési eredményeket. A házak megváltoztatják a szél nagyságát és irányát, fûtési idényben a kiszökõ hõ eltorzítja a hõmérési eredményeket. Itt a hegy tetjén ezek a jelenségek nem állnak fönn, ezért nagy pontossággal mérhetõvé válik az idõjárás szinte minden tényezõje. Az ötlet megszületett: Legyen meteorológiai állomás!

A hasznosítás célja már megvolt, kezdõdhetett a szükséges engedélyek megszerzése és a felújítás. Errõl "A felújítás" címû cikkben lehet részletesen továbbolvasni.